A mai napon emlékezünk meg már kilenc éve a kommunizmus áldozatairól (van sajnos sok belőlük), melyről a maguk módján megemlékeznek a pártok, így a Fidesz, a Jobbik és az MSZP is. Előbbi kettővel még nincs is baj. Külön rendezvény, utóbbiaknak a választási kampány egyik kelléke (vagy fordítva inkább). De tényleg, az MDP, majd az MSZMP utódpártja nem érzi magát kicsit sem felelősnek, vagy orwelli módszerekkel kitörölték a múltat magukból? Igen miss Botox, ön is. Tényleg, legalább Kádárékban volt annyi gerinc, hogy amíg éltek ellenforradalomnak titulálták 56-ot: legalább ezzel elismerték valamilyen szinten (szerintem), hogy igen mi voltunk azok akik csináltuk ezeket.

Persze a tényen nem változtathat az, hogy semmilyen ideológiáért sem szabad embereket ily módon elpusztítani (bár jó, tudom a korábbi bejegyzésemben mégiscsak valamiféle radikális születésszabályozás mellett tettem le a voksomat, ma sincs másképp): legyen az az ember zsidó, lengyel, fehérgárdista, demokrata. Lassan talán azért oda is eljutunk, hogy a világ vezető hatalma megmutatja nekünk, hogy mi lett az 1941-ben elhurcolt japán származású állampolgáraival, akik nem tértek vissza otthonaikba.

Érdekes lehet még az általam nem kedvelt Faludy György helyzete is (nem azért nem kedvelem, mert "antimagyar" vagy "cionista", hanem csak egyszerűen nem tetszik a költészete :P). Mi lesz vele, ha a Jobbik valami nagyot harap majd most (lehet persze, hogy ez a négy év majd megfekszi a gyomrukat), és jövő ilyenkor kivonul az ülésteremből, amikor valamelyik Fideszes felszólaló a Recsket aktívan látogató költő egyik versét felolvassa? Talán ekkor is az "antimagyar"-ságára gondolnak? Nem kellene legalább EKKOR ezen felülkerekedni?

Mindenesetre helyesnek tartom, hogy ezekre az áldozatokra is megemlékezünk. Nem szabad hagyni, hogy csak úgy elvesszenek az idő viharában, és hogy csak átnézzünk felettük, miközben az Országgyűlés épp a holokauszttagadás elleni törvényen filozofálgat.