Szálló-ige

Harminc ezüstért teljesedett be az Írás
Ennyit ért a teste. Krisztus halála után,
Megnyíltak a fák, és gyümölcsöt érleltek.
És nincs már boldogság, és ez egy új találmány
És nincs már erő, hogy továbbnyomjon,
Csak az ég látszik, feketén álló felhőkkel,
Melyekhez képest csak te mozdulsz el,
Te, marék hamu, és marék könny.

És magad fölött fogsz ítélkezni, bűntudatod lesz.
És kartellbe tömörül az emberiség a leírt, de nem szentesített ellen
Én megteszem, te megteszed, mindenki megteszi
Kollektív a felelősség, és nincs visszaút.
Sőt! Várjuk a csodát, amely elpusztít minket

Mint az árvíz, és a holnapért imádkozhat minden lény,
Azért, hogy megváltsa önmagát
És ne érezze az éhséget, és prófétikus álmai legyenek

És azért, hogy amíg él, ne legyenek kis picsák, akik csiripelnek a
Csalogányok helyett,
Továbbá azért, hogy a derelyére cukrot rakhasson, nem pedig
Csak simán prézlivel megenni, mert az keserű
Valamint, hogy a szeretett csapat, kedves, jó legyen, és
Győzzön érte, vagy vele vagy legalábbis helyette

Akkor elhajítom a csikket, a tengeralattjáró lemerül, és fekete olajfüsttel írja fel magát az égre
Ahol már látják őt, ő pedig nem mentheti meg mások életét, mert
Mindannyian odapusztulnának.

És emiatt jön a Nagycsütörtök, a fejbe bevésendő vacsorával (a sok liturgikus búzaszál, tömjén) és a felsőbb egyensúly
És a NAGYPÉNTEK, az ő húsával, amit nem lehet megenni, mert böjti nap az a péntek
És a Nagyszombat, hogy a szél végigsöpörjön, és hajnalra visszatérjen

Még egyszer. Aztán elmegy, mint egy újságpapír, amit a reggeli szellő fellebbent, majd tovaszáll,
Benne pedig ez áll:
„Ki nyeri meg a Bajnokok Ligáját?"

A szerző engedélyével ;)  Ha van időtök, olvassatok tőle nyugodtan.