Nem vagyok nagy irodalmár (bár egy népnek az irodalmát megpóbálják még a fejembe nyomkodni), de mégis eddigi tanulmányaim alapján úgy veszem észre, hogy a mai "mainstream" magyar írók között ritkán találunk konzervatív, nemzeti felfogású írókat (ha van ilyen, akkor kérem kommentben felsorolni). Valahogy a középiskolás tankönyvünkben (Mohácsy-féle) nem szerepelt csak egy felsorolásban Tormay Cécile és Herczeg Ferenc neve. Sinka István is csak egy rövid bekezdésben szerepelt. A Napkeletről pedig lesajnálóan nyilatkoztak. Valahogy elkallódtak Somogyváry Gyula szórakoztató regényei is (na nem mintha Rejtővel problémám lenne). Wass Albert pedig a mai jobbos ándörgránd kedvence csak.

Na persze ezzel nem a Nyugat eredményeit és minőségét szeretném csökkenteni, vagy lesajnálni Márait és Faludy Györgyöt. De már bocsánat. Ha annyira elítéljük a kommunistákat, akkor miért szavalunk még mindig József Attila verseket ünnepeinken (lehet kezdek olyan lenni, mint a Viharsarok Morvai Krisztinája)? Kiváló költő volt, szomorú életúttal. De az Illegális Kommunista Párt tagja volt, ami tény szintén.

Valahogy talán próbálják belénknevelni, hogy a Revíziós Liga elnökségét is betöltő Herczeg a rosszfiúk közé tartozott, mert ő bizony nem volt a polgári világ híve, és bizony, 1928-ban a rendszer is támogatta Nobel-díjra való jelölését. Tormay Bujdosó könyve pedig antiszemitának van kikiáltva. Miért? Manapság úgymond "polgári demokráciában" (pedig polgárságunk aztán pláne nem volt 45 évig) élünk, és mint ilyen a fiataloknak meg kell ismerniük a polgári írókat. Így a Nyugat három generációja fel van sorolva a tankönyvben, de a szöveggyűjteményben Herczeg Ferenctől viszont egy bekezdés sincs.

Mint mondtam, nem akarom lekicsinyíteni a Nyugat nagyságát, de talán a Napkelet stábjáról is illene megemlékezni, valamint Wass Albertet is be lehetne emelni a népszerű szépirodalomba (pl. a Funtinelli boszorkány - na abban aztán nincsen semmilyen revízió), nem csak a mindig is törpe, polgári kisebbséget képviselő Márait.