A rövid karácsonyi jókívánság után rátérnék az előző bejegyzésemben már megemlített témára: a karácsony-kerecsen párhuzamra.
Hazánkban újra előjött az "ősi" magyar Napforduló tisztelet, amelynek néhányan (szobasámánok és újpanelpogányok) már a karácsonyt is alávetik. Természetesen nem akarom megtéríteni őket: ha valaki ebben hisz, hát higgyen benne: akár az 5 Éves Tervben is hihet valaki - valamiben létező hit nélkül nem lehet élni.
Nem állítom azt sem, hogy a magyarság korábban nem ünnepelt valamit december 21.-e környékén: nyilván észrevették őseink is, hogy egy idő után megint tovább tart a világosság, mint korábban. Lehetséges, hogy ezt a napot, amikor a legkevesebb ideig van napfény az évben, szintén be tudták azonosítani, de erre - legalábbis szerintem - kevés az esély.
Sajnos azonban a magyar őstörténeti emlékeink igencsak gyérek: régészeti anyagokon, idegen auktorok művein és esetleges mai nomád népi analógiákon kívül nem sokra támaszkodhatunk. Így biztosan állítani, hogy a karácsony szavunk a kerecsenből ered, badarság (bár, ha talál valaki egy rovásírott kb. 1200 és 1600 éves emléket, amin így hívják az ősmagyarok az ünnepet - akkor elnézést kérek, és megemelem a kalapom). Arra hivatkozni, hogy a XV. századi perjegyzőkönyvek szerint sólymokat röptettek a magyarok, és táltosok szórnak áldásokat stb., így ebben a formájában megintcsak veszélyes dolog. Ajánlom az ezt kézenfekvőnek tartó embereknek, hogy olvassák el Emmanuel Le Roy Ladurie Montaillou-át, és állítsák akkor utána azt, hogy az okszitánok bizony valami apokrif, ősi pogány alapokon nyugvó keresztény értékrendet vallottak.
A szláv eredetű karácsony szó etimológiájánál pedig sikerült önellentmondásba keveredni: most akkor kerecsen vagy kara asszony? Nos, én kínálhatok egy jobb megoldást: szerintem a szó a dél-franciaországi Carcassone város nevéből ered: ezt a várost kalandozói eleink pont december 21-24.-e között foglalták el: és nevezték el a 24.-i napot ezután erről a városról. Sőt a magyarok leszármazottai tagjai lehettek a kereszténységet megújító albigenseknek is ebben a városban, akiket a judeo-keresztény pápa által felbérelt zsoldosok (értsd: keresztesek) gyilkoltak le. Na azt hiszem, ennyi elég is legyen ebből az okfejtésből.
Akik éreznek még erőt a komolyabb magyarázatokhoz, olvassak egy keveset a pártos hercegről, nyilván Badiny Jós Ferencnek lehet igaza az összes magyar történész pedig legalább héber vagy kikeresztelkedett.
Mit is mondhatnék ez után? Még egyszer kívánok mindenkinek Áldott és Boldog Karácsonyt! Utólag pedig Boldog Kerecsent és Hanukát!
És egy már majdnem harmic éves, kicsit furcsa nézőpontú karácsonyi dal a végére:
