Jogos a kérdés. Egy olyan országban élünk, ahol a BKV trolljai önkényeskednek egy drága jegy miatt, egy negyvenes éveiben járó alternatív zenész Kossuth-díjat kap, ahol a radikálisok vezérürüje 2/3-ról prédikál, ahol az MSZP pártrendezvényén marketingfogásként egy ezresért lehet megvenni az évtized legsötétebb nyilatkozatát DVD-n, ahol a házát, és tulajdonát védő állampolgárt elítélhetik, míg a betörőt nem, ahol idős embereket ütnek agyon cigánygyerekek, mert a szüleik őket küldik el lopni.
Mi a fasz kellene? Valószínűleg egy nagy pofoncsapás. Vagy egy szélvihar. Rosszabb esetben az összes orosz atomtöltetű stratégiai rakétát ide kellene lőni. Valahogy nincs identitásunk. 1989-ig még valahogyan kóvályogtunk a nemzetiközi szocializmus útján, sőt, ezt olyan jól csináltuk, hogy a környező államok mutogattak ránk.
Aztán valami elromlott. Amíg északi szomszédunk most találja ki, hogy pontosan ők kik (nem csehek és főleg nem magyarok), nacionalista módon van ellenségképük is (a patriotizmus "én ezt csinálom, tehát ez vagyok" módszerét Közép-Európában el lehet felejteni), nekünk tulajdonképpen egymással van bajunk.
Most túl Jobbikos dumának tűnik ez, mert azt lehet várni, hogy jövök az elszámoltatással, a nemzeti tudattal, az összefogással stb. Igen, ez egy Jobbikos duma. De tulajdonképpen nem is. Van igazságtartalma a mondandójuknak, csak sajnos ők nem fogják tudni ezt végrehajtani, hovatovább minden magyar ember úgy gondolja, hogy valami elromlott, és javítani kellene: még az LMP is változtatni akar az országon.
Leggyorsabban nekünk egy emberre lenne szükségünk. Egy mindenes Puskás Öcsire: aki egymaga képes megverni a világ tíz legjobb focicsapatát, tud úgy győzni vívásban, hogy az orosz válogatott a pástra sem mer lépni, emellett kiváló politikus, és ha kell egymaga fékezi meg a tiszai árvizet. De vajon ki lesz ez az ember?
Látszik, hogy a nyugatról behordott, és a városi értelmiség által preferált "polgári demokrácia" befuccsolt. Naná, hiszen normális polgárságunk nincs, nemhogy demokratikus (az hogy most én polgárnak mondom magam, az olyan, mintha valaki 475-ben mondta magára Rómában azt hogy római). Az ország vízfejének kávéházi népsége húsz éve mondja meg a tutit, nyilván elfeledkezve arról, hogy nem is olyan rég még az ő felmenői is kapáltak és szántottak valahol a nagy magyar pusztában. Nem képesek felfogni, hogy nem leszünk németek, franciák vagy angolok. Nem. Mi a 7 millió kisnemes népe vagyunk és nem leszünk a 10 millió bürger népe.
És mint kisnemesi nép, várni fogjuk azt az embert, aki megmondja a tutit. Egy új Horthy, talán. Nyilván a TGM-hez hasonló fő polgári ideológusok persze megint fintorognának. De igazából, a 1920-ben bűnös várossá nyilvánított Bp. értelmisége nem lát tovább Rákospalota paneljein. Miért van az, hogy a Borsodba költöző Wahorn András már teljesen másként látja Magyarországot, mint a vízfejben maradt ballib értelmiség? Most akkor már ő is rasszista, mert pisztolya van, mert fél, hogy kirabolják?
Na jó. Talán lehet nekem sincs igazam. Lehet, hogy Tóta W-nek van nagyobb realitásérzéke. De akkor miért van az, hogy a rendszerváltozáskor húsz éve az MSZMP volt a legnépszerűbb párt? Lehet mélyebbek a problémáink? De talán mégis még lehet tenni valamit, mielőtt még egymás látványától felfordul a gyomrunk, és polgárháborút kezdünk a másik ellen, mert annak nem elég barna a haja, vagy mert nem olvassa az X hírlapot.